A ZSELIC történelme és földrajza

A csodálatos Zselic I.
Az @GORA által kínált lehetőséggel élve egy sorozatban szeretném megismertetni a T. Olvasóval egy számomra kedves tájegység -- a Zselic -- minden fontosabb látnivalóját, értékét, vonzerejét. Megismerését kezdjük mindjárt földrajzi ill. történelmi ismereteink gyarapításával.

    Településföldrajzi fekvés
A Balaton és a Dráva közötti terület három tájegységre oszlik. Északon a lösszel fedett Külső-somogyi dombság, délen a futóhomokkal fedett Belső-somogyi hát húzódik, melyhez kelet felől az erdőfedte Zselic támaszkodik. A három tájegységet részben a Kapos választja el egymástól, mely a multban hatalmas ingoványokkal szegélyezett folyó volt. A kb. 112 km hosszú völgy szabályozása 1830 körül fejeződött be. A folyóvölgyet DK-ről szegélyező területet hatalmas, zárt erdők fedték. A fában bővelkedő területre kő mostohán jutott, a pliocén kori Pannon agyagra a levantei korban kavicshordalék, lösz, homok rétegződött. A talaj belső szerkezete teljesen kő mentes. A somogyi ember a követ mindig a Mecsekből vagy a Balaton felvidékről szerezte be. A Zselic közepén, nagyjából a jelenlegi Baranya-Somogy megyehatáron húzódik a Dráva ill. a Kapos vízválasztója.

    Történelem
A Zselic É-i kapujánál, a mai Kaposvár területén az egykor járhatatlan mocsár, a Kapos ártere két helyen is összeszükült, így kedvező körülményeket biztosított a megtelepüléshez a Kapos völgyi ősi út és környéke.
    Az ősember nyomait először 1954-ben tárták fel, a leletek a mezolitikum vagy átmeneti kőkorból származtak (i.e. 8-7.évezred) A tardenosi kultúrához tartozó eszközök kizárólag kőből és csontból készültek.
     Az átmeneti kőkorszak (mezolitikum) idején állandósult kedvező klíma lehetővé tette az ember letelepedését. Az újkőkorban (neolitikum) Kaposvár környékén már jelentős települések voltak. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban ke rültek elő a Kaposvölgy peremvidékéről. A meghatározások szerint az előkerült eszközök a dunántúli vonaldíszes kultura maradványai. Az újkőkor végén fokozódottan érvényesülő balkáni hatás nyomai mutathatók ki. A bánáti vagy Vinca kultúra népeinek hatására egy újabb nagy őskori kultúra fejlődött ki melyet a szakirodalom "Lengyeli-kultúra" néven ismert meg.
     A lengyeli kultúrából származik az első hiteles temetkezési hely Kaposvár területéről, NY-K-i tájolású sírban kora lengyeli zsugorított csontvázat tártak fel.
     Az újkőkort követő rézkorszakból (i.e.2400-1900) feltűnően kevés leletanyag került elő, bár nem bizonyos, hogy ennek oka a népesség nagyarányú csökkenése volt.
     A bronzkori leletek alapján (i.e. 1900-1000) között a népesség jelentékeny növekedése mutatható ki. A késő bronzkori ill. korai vaskorból származó leletek alapján bizonyos, hogy a Kapos völgyében már jelentékeny számú népesség élt részben az erdő fedte Zselici dombvidéken. Bronzkori leletek kerültek elő többek között a mai Simonfa területéről illetve a Dennai és Nádasdi erdőből.
    Az i.e. IV-III. században bekövetkezett Kelta hóditas jelentős állomása volt az ún. szalacskai opídium, melynek település maradványaiban ill. halomsír mezőiben a barbár kori pénzverés legkorábbi európai leletanyaga került elő.
     A római kor hódításainak hatása szintén a szalacskai leletmentéseknél mutatható ki, sajnálatos azonban, hogy a véletlenszerú lelet anyag mellett feltárás a mai napig nem volt így a déldunántul legnagyobb római kori településéről cs ak nehány bronz szobrocska lelhető fel múzeumainkban. Mindenképpen említést érdemel a keszthelyi Balaton múzeumba került Hercules és Vénusz szobor. A Kaposszentjakabi bencés monostor feltárása során római kori pénz érmék és kő töredékek is előkerültek arr a utalva, hogy e stratégiailag fontos magaslaton erődítmény (burgus) állhatott.
     A népvándorlás korából két nagy hullámra bontható avar betörés mutatható ki, bár egyes vélemények szerint a 670-es években benyomuló késő avarok tulajdonképpen már magyarok voltak. (lásd a kettős honfoglalás elméletét)
     A honfoglalás időszakában a Zselicet szlávok lakták tőlük ered a Zselic, zselica elnevezés is mely az itt őshonos tölgyre utal. A Kapos elnevezés már magyar eredetű Szent István 1009-beli oklevelében már "Kopus " néven kerül említé sre. A Kapos folyó jobb partját a Mecsek vízválasztójáig Árpád elsőszülött fia, Tarhos kapta, Jutas a megye É-i részét birtokolta. Később a közismert Koppány vezér uralkodott e területeken, majd leverése után a Monoszló nemzetség hozott létre hatalmas bir tokot -- az egykori ropolyi uradalmat. Az egykori és mai erdőrengeteg közepén létrejött Ropolyi uradalom emlékét már csak a Várhegy őrzi, az erdő által visszafoglalt területeken a sáncok nyomai gyaníthatóak. A Ropoly-vári uradalom hanyatlása Zsigmond korá ban következett be, amikor a régebbi hegyi vár helyébe egy "korszerű" új várat építtetett a Kapos folyó partján mely mint Ropoly-ujvár illetve később Kaposujvár néven vonult be a történelembe. A Zselic ősi vára a tatárjárás során pusztult el.
    Történelmi túránk után -- immár a jelenben -- őseink megismerésének tudatával és méltán kiérdemelt tiszteletükkel kezdhetjük koptatni az általuk ránk hagyott és megóvott hatalmas erdőrengeteg, a Zselic útjait. Vigyázzunk rá mi is.

A következő túra